CO-mérgezés tünetei

A leggyakrabban előforduló gázmérgezések egyike. A mérgező gáz a tüdőn át jut a szervezetbe, és azon keresztül változatlanul távozik.

A szénmonoxid (CO)

A levegőnél könnyebb, színtelen, szagtalan gáz. Áthatol a falakon, a mennyezeten, földrétegen. A széngáz, a kipufogógáz jelentős mennyiségben tartalmazza.

A földgázban nincs, de tökéletlen égésekor keletkezik, ilyen módon okozhat mérgezést.

Bármilyen koncentrációban belélegezve mérgezést okoz, mert 250–300-szor nagyobb az affinitása a haemoglobinhoz, mint az oxigénnek. A gázcserére alkalmatlan szén-monoxid-haemoglobin (COHb) képződés következtében csökken az oxigéntartalom a vérben.

Emellett különböző enzimeket is gátol. A belélegzett CO kb. 50%-a távozik a szervezetből 1 óra alatt, ha a beteg friss levegőn van.

A mérgezés lefolyásának négy szakasza ismeretes

1. Kábulási szakasz
Halántéktáji lüktető fejfájás, fülzúgás, szédülés, hányinger, hányás, kábultság, zavartság, esetleg izgatottság. Jellegzetes lehet, de nem következetesen megjelenő tünet a bőr cseresznyepiros színe. Szívkoszorúér-betegeken angina, esetleg akut szívizomelhalás alakulhat ki. Az alsó végtagokon kezdődő és később itt kifejezett izomgyengeség a jellemző.

2. Rángógörcsös szakasz
Eszméletlenség, a felső végtagok hajlítóizmainak fokozott tónusa, majd görcse, szájzár, később az egész testre kiterjedő görcsök jelennek meg. Szívritmuszavarok léphetnek fel, alacsonnyá válik a vérnyomás. A mérgezett a székletét maga alá bocsátja. A későn megtalált mérgezett biztos halálát a hányás, a hányadék-belégzés és a szájzár együttesen okozza.

3. Oxigénhiányos, fulladásos, másként bénulásos szakasz
Eszméletlenség, a reflexek teljes megszűnése, tónustalan izomzat, légzésbénulás, majd halál jellemzi.

4. Gyógyulási szakasz vagy maradandó agyi elváltozások szakasza
Az előbbi rövid, az utóbbi hosszú kóma után várható, ha a beteg ideg - és érzékelő rendszere 1–2 napon belül nem tisztul fel. Maradandó károsodásként előfordulhat remegés, végtagmerevség, fájdalmas izomgörcsök, meglassultság, végtagügyetlenség, éber kóma, de pszichikai zavarok is megmaradhatnak, emlékezetkiesés, akaratgyengeség, alvászavar.

A gyógyulás attól függ, hogy a magas COHb-szint okozta oxigénhiány mennyi ideig tartott.

A mérgezés időbeni lefolyását a légtér gázkoncentrációja és a gáztérben tartózkodás ideje is befolyásolja. Magas gázkoncentráció esetén rövid időn belül következik be a gyors állapotromlás.          

 

A tünetek és a vér COHb-tartalma közötti összefüggés általában a következő:

• 10%       COHb tünetmentesség
• 20%       COHb enyhe fejfájás, mozgás közben szaporább légzés
• 30%       COHb fejfájás, nyugtalanság, gyengeség, hányinger, szívdobogás
• 40–50% COHb zavartság, aluszékonyság, mozgáskísérletre ájulás (collapsus)
• 60–70% COHb mély kóma, tág, fénymerev pupilla, gyakran halál
• 80%       COHb rövid időn belül halál
• 80%-on felüli COHb azonnali halál

 

Elsősegély:

• Ha a CO-mérgezés gyanúja merült fel, azonnal mentőt kell hívni, az ajtót és ablakot ki kell nyitni, ki kell szellőztetni. 

• Meg kell szólítani a mérgezettet:

  • Ha eszméleténél van, akkor ki kell kísérni a gáztérből, a szoros ruhadarabokat meg kell lazítani és mély lélegzetvételekre kell kérni.
  • Ha nem reagál, Rautek-féle műfogással ki kell vinni a gáztérből.

• Ezt követően ellenőrizni kell az életjelenségeit.

  • Ha kielégítőek az életfunkciók, eszméletlen.

    • Ha nincs kizáró tényező, akkor stabil oldalfektetésbe kell helyezni a mérgezettet.
    • Kizáró okok esetén az áll előre emelésével biztosíthatjuk a légutakat.

  • Légző mozgások hiányában újraélesztést kell kezdeni.

 

Rautek-féle műfogás
(a) mozdulatlan személy kimentése a gáztérből
(b) mozdulatlan személy kimentése járműből

 

Forrás: Gőbl, Gábor - Oxikológia; 2006, Medicina Könyvkiadó; Hegedüs, János; vezető mentőtiszt OMSz Észak-Alföldi Regionális Mentőszervezet;