Bizonyított földgázkészletek
A világ földgázkészletének nagysága a folyamatos kitermelés, valamint az új gázmezők felfedezése következtében folyamatosan változik. Az alábbi információk a 2010-es állapotot tükrözik.
A világ földgázkészletének döntő hányada Oroszország és a Közel-Kelet területéről származik. Oroszország és a világ legnagyobb ismert földgázkészlete a Nyugat-szibériai-síkság területén összpontosul, ami a kitermelhető nyersanyag 44,8%-át jelenti. A földgázlelőhelyek és -kitermelések szempontjából második helyen áll Irán, ahol a világ földgázkészletének 29,6%-a található. A harmadik legnagyobb területek szintén a közel-keleti térségben vannak, 8%-os Szaúd-Arábia és Türkmenisztán földgázlelőhelyeinek aránya.
A világ földgázkitermelésében a keleti térséghez képest másodlagos, de még mindig jelentős helyet foglalnak el az Amerikai Egyesült Államok földgázkészletei. Említésre érdemes földgázlelőhelyek találhatók Nigéria, Marokkó, Ausztrália és Kína területén. Az említett területek termelése 2-5%-a a világ földgázkészleteinek.
Az elmúlt húsz évben csökkent az európai és eurázsiai kontinens vezető szerepe a földgázkitermelésben. Helyét lépésről-lépésre a Közel-Kelet országai vették át. Az említett időszakban nőtt Ázsia csendes-óceáni térségének és Afrikának a szerepe, csökkent Észak-Amerika, valamint Dél- és Közép-Amerika földgázkitermelése és lelőhelyeinek aránya.
1990-ben 125,7 ezer Mrd m3 földgázt termeltek ki a világon, ebből 43,4%-os arányt Európa és Eurázsia, 30,2%-ot a Közel-Kelet, 7,8%-ot Ázsia csendes-óceáni térsége, 7,6%-ot Észak-Amerika, 6,8%-ot Afrika és mindössze 4,1%-ot Dél- és Közép-Amerika képviselt.
2000-ben ismét változott a helyzetkép, nőtt az összesen kitermelt földgáz mennyisége, ekkor már 154,3 ezred Mrd m3-t termeltek ki világszerte. A Közel-Kelet országai átvették a vezető szerepet 38,3%-kal, mögöttük 36,3%-kal Európa és Eurázsia állt. Nagyot nőtt Afrika földgázkitermelése, 2000-ben 8,1%-ra ugrott. Szintén növekedett Ázsia csendes-óceáni térségének kitermelése, az ezredfordulón már 8%-os részarányt produkált. Átmeneti emelkedést mutatott Dél- és Közép-Amerika a 4,5%-os kitermeléssel. Jelentősen csökkent Észak-Amerika földgáztermelése, 2000-ben már csak 4,9%-os volt.
2010-ben tovább emelkedett a világ földgázkitermelésének mértéke, 187,1 ezer Mrd m3-re. Tovább csökkent Európa és Eurázsia szerepe (33,7%) és vele párhuzamosan növekedett a Közel-Keleté (40,5%). Növekedett Ázsia csendes-óceáni térségének (8,7%) kitermelése. 2000-hez képest újra növekedett Észak-Amerika szerepe, de még mindig nem érte el az 1990-es év eredményeit. Csökkent viszont Dél- és Közép-Amerika (4,0%) és Afrika (7,9%) részaránya.
Magyarország szénhidrogénvagyona (2013. jan. 1.)
Hagyományos szénhidrogének vagyona Nem konvencionális vagyon
Összesen: 277 lelőhely, 1412 telep
Magyarország szénhidrogén lelőhelyei
A hazai földgáz és kőolaj készletek és kitermelésük csökkenőben vannak. Mind a két energiahordozóból behozatalra szorul országunk, de továbbra is szükség van a hazai kőolaj és földgáz kitermelésre. Technológia fejlesztésekkel és eredményes kutatási tevékenységgel a nem hagyományos szénhidrogének kitermelése esetén a készlet- és a termelés csökkenés volumene lassítható, kedvező esetben megállítható. Természeti adottságaink lehetőséget adnak arra, hogy újabb forrásokat kutathassunk fel. A korábban felfedezett, kitermelhető készlet jelentős, mintegy kétszerese a jelenleg termelő telepek készletének. Nagy lehetőségeket rejtenek magukban a nem hagyományos módon kitermelhető becsült földgáz készletek, de ezek kitermeléséhez további kutatások és innovatív módszerek szükségesek.
(Forrás: MBFH Ásványvagyon nyilvántartás, 2013. január 1-i állapot)
Hatalmas energiakészleteken ülnek kevesek
A világ energiatartaléka, a források felhasználása több szempontból is a jelentős globális probléma. A jelenleg használt energiaforrások többsége korlátozott mértékben áll rendelkezésre, kitermelésük viszont a világ számos részén veszélyezteti a környezetünket.
Ez elmúlt harminc esztendő energiafogyasztási statisztikáinak vannak érdekes, sokaknak talán meglepő összefüggései. A vizsgálatok ugyanis arra mutattak rá, hogy az említett időszakban az egy főre jutó energiafogyasztás csupán elenyésző mértékben változott. A mutató kevesebb, mint három százalékkal növekedett. A világ hatalmasra duzzadt energiaszükséglete mással, a lélekszám növekedésével van összefüggésben, ami viszont közismerten hatalmasat változott, ma már több mint hétmilliárd ember él a Földön.
A felhasználás nyolcvan százaléka fosszilis energiahordozókból származik
Bármilyen furcsa az egyetlen dolog, ami az utóbbi évtizedekben a társadalmi és politikai törekvések ellenére is alig változott az a felhasznált energia összetétele. Jóllehet naponta hallunk az alternatív, a zöldenergia előretöréséről, a valóságos helyzet mégiscsak az, hogy az előállított energia mintegy nyolcvan százaléka fosszilis energiahordozókból származik. Legalábbis ezt állítják a szakemberek.
A világ energiahelyzetének speciális problémája az is, hogy az energiahordozók jelentős részén viszonylag kevés állam osztozik. A világ nagyobb része ezektől az országok függ. Tapasztalhattuk ezt az úgynevezett olajválságos évek árrobbanásai során, amikor korlátozni kellett az autózást még olyan államokban is, mint például Európa legnagyobb gazdaságában, Németországban.
Oroszországé a legjelentősebb energiavagyon
A minap összeállítás jelent meg, amely azokat az országokat sorolja fel, amelyek a legnagyobb energiakészletekkel rendelkeznek. Az összehasonlítás alapjául a bizonyított olaj és természetes földgáz készletek, a szénvagyon és mindezek piaci értéke számít.
A businessinsider.com című portál által - a készletek piaci értéke alapán rangsorolt - top lista élére az oroszok kerültek, akik 87 milliárd barell bizonyított olaj-, angolszászosan kifejezve 1163 milliárd köblábnyi bizonyított természetes földgáz tartalékon üldögélnek. Ehhez az irdatlan energiahordozó mennyiséghez még 157 millió tonna szénvagyonnal is rendelkezik Oroszország. Ennek az értéke a számítások szerint mai áron 40,7 ezer milliárd (40,7 trilló) dollár.
A dobogó második helyére Irán került. A közel-keleti állam bizonyított olajkészlete 157 milliárd barellt tesz ki, a természetes földgáz-készlete pedig 1187,3 milliárd köbláb. A piaci értéke ennek a summának 35,3 ezer milliárd dollár.
A lista harmadik helyére Venezuelának sikerült felkapaszkodnia. A dél-amerikai ország bizonyított olajkészlete 297,6 milliárd barell, amihez még 197,4 ezer milliárd köbláb természetes földgáz is járul. Venezuela földjei még ezen kívül 478 millió tonna szenet is rejtenek. Az energiakészletek piaci értéke 34,9 ezer milliárd dollár.
Tíz ország gigantikus készleteken osztozik
Az energiaforrások toplistáján szereplő első tíz ország közé került - Oroszország, Irán és Venezuela mellett - sorrendben piaci érték feltűntetése alapján: Szaud Arábia (33 trillió dollár), az Amerikai Egyesült Államok (28,5 trillió dollár), Kanada (20,2 trillió dollár), Irak (18 trillió dollár), Qatar (16,4 trillió dollár), az Egyesült Arab Emirátus (13,8 trillió dollár) és Kína (13,2 trillió dollár).
Manapság sokan kritikusan állnak a fosszilis energiahordozókkal szemben. És ebben sok igazság is van. Merthogy bármennyire fejlődik is a világ, könnyen el is pusztíthatja önmagát. Ráadásul szakértők szerint a gáz és a kőolaj készletek kitermelése biztos, hogy néhány éven belül eléri vagy már el is érte a csúcsát. Kevés van ezekből, ami előnyhöz, ,,hatalomhoz” juttatja birtokosait.
A szénvagyon is elegendő még néhány száz esztendőre. Egyes számítások szerint az elkövetkező évtizedekben még legalább ötven százalék lesz a fosszilis energiahordozók aránya. Ráadásul további tartalékok vannak még, hiszen a fosszilis energiahordozók felhasználásának hatékonyságát korszerű technológiákkal még bőven lehet növelni.