Mindent a földgázról

Szállítási útvonalak

A világ főbb földgáz-kereskedelmi irányai

Az energiatermelés egyik módja a nagy mennyiségű szénhidrogén elégetése. Ez az egyszerű összetételű szerves vegyület a természetben a földgázban és a kőolajban található. Termelése és felhasználása a XX. század második felében rendkívüli módon felgyorsult és az energiatermelésben meghatározóvá vált, ami kihatott a kereskedelmi irányokra is.

A földgázzal való kereskedés  kétféle  módon lehetséges: gáz halmazállapotban vezetéken keresztüli szállítással, vagy LNG (Liquefied Natural Gas, azaz cseppfolyós földgáz) tengeri úton történő szállításával. A vezetékes úton történő szállításhoz a kiindulóponttól az átvevőpontig kiépített gázvezetékrendszerre van szükség, az LNG szállítását viszont cseppfolyósított földgáz szállítására kifejlesztett hajókkal oldják meg.

A világ földgáz-kereskedelmének legnagyobb részét a legtöbb nyersanyagkészlettel és leghatékonyabb kitermeléssel rendelkező országok, mint Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok, Türkmenisztán, Szaúd-Arábia és Észak-Afrika államai bonyolítják.

Az alábbi ábra az európai földgázellátás szempontjából fontos szállítási útvonalakat mutatja be, az egyes forrás irányokból a volumenekkel és az LNG terminálokkal.

A Közép-Európai régióban történeti okok miatt a szomszédos országok, vagy több ország között az átszállítási lehetőségek biztosítása kismértékű, és azok sem minden esetben alkalmasak két irányú szállításra. Pedig a földgázellátás biztonságáról szóló 994-es számú, 2010 rendelet  kimondja, hogy a nemzetközi gázvezetékeken lehetővé kell tenni a kétirányú gázszállítást. Ezen lehetőségek megvalósítása, az összekötések és a több országon átívelő alternatív szállítási útvonalak megvalósítása az elkövetkező évek feladatát képezi a térség országainak.

Az egyik legjelentősebb –Ukrajnát kikerülő – alternatív szállítási útvonal, a NORD STREAM – Északi Áramlat már kiépült. A Közép-Európai térség országai több alternatív útvonal kiépítéséről folytatnak élénk eszmecserét miután a Déli Áramlat projekt felmondásra került az orosz fél részéről.  Jelenleg három nagyobb elképzelésről folynak egyeztetések. Ezek az EASTRING gázvezeték, a TESLA déli gázfolyosó valamint az ezen vezetékekhez forrást biztosító Török Áramlat, a legutóbbi hírek szerint ez utóbbi megépítését a GAZPROM magára vállalta.

(Forrás:  Includes data from Cedigaz, CISStat, FGE MENAgas Service, IHS CERA, PIRA Energy Group. BP Statistical Review of World Energy 2014)


NORD STREAM – Északi Áramlat

A Nord Stream az Oroszországot Németország gázhálózatával összekötő, 1220 kilométeres offshore (nem szárazföldi) földgázszállító vezeték. A csövek (szám szerint kettő fut párhuzamosan) oroszországi kiindulópontja a finn határhoz közel eső Viborg, a németországi vége a vezetéknek pedig Greifswald, nem messze a lengyel határtól.

2012-ben elkészült a második vezetékpár is, amivel a teljes szállítási kapacitás jelenleg 55 milliárd köbméter földgáz/év lett. Ezzel mennyiségileg az EU 2009-es földgázfogyasztásának 12%-a érkezik be ezen a vezetéken.

A Nord Stream részvényesei megvizsgálták a harmadik és a negyedik vezeték lefektetésének feltételeit, és kivitelezését gazdaságilag kifizetődőnek, technikailag megvalósíthatónak találták. 

A fővállalkozó Nord Stream-csoportban az orosz Gazprom 51%-kal, a német E.ON Ruhrgas és a Wintershall 20-20%-kal, a holland Nederlandse Gasunie pedig 9%-kal részesedik.

(Forrás: http://www.nord-stream.com)

EASTRING gázvezeték

A közép-európai térség egyik alternatív földgázellátási útvonala lehetne a Török Áramlat európai folytatása, a Szlovákia által támogatott nyomvonalú Eastring gázvezeték. A tervezetét még 2014. novemberben a közép-európai energetikai konferencián mutatták be.

Az Eastring vezetéknek két lehetséges nyomvonala van, az egyik 1015 kilométer távolságot hidalna át Törökországból kiindulva, Bulgárián, Románián és Magyarországon át Szlovákiáig, a másik variáns kiindulópontja Románia, hossza pedig 744 kilométer lenne. Támogatói azzal érvelnek, hogy az Eastring jelentős mértékben a már meglévő infrastruktúra felhasználásával számol, így a beruházási költségeket, illetve a beruházás elkészültének időtartamát tekintetve egyaránt a leghatékonyabb megoldás lehetne az érintett térség számára. Magyarország két ponton tud csatlakozni a vezetékhez, egyrészt az Ukrajnát kikerülő, kb. 88 km-es szakaszon, másrészt a közelmúltban üzembe helyezett magyar-szlovák összekötő vezetéken.

Az Eastringet elképzelő szakemberek egyaránt számolnak azeri, iráni, ciprusi, iraki, és az ún. orosz forrású Török Áramlatból származó, illetve nyugat-európai irányból érkező gáz szállításával, s mint ilyen, az útvonal- és forráskockázat csökkentésre egyaránt alkalmas lenne. A tervezett gázvezetéket úgy építik meg, hogy műszaki szempontból kétirányú szállítást tesz majd lehetővé. Kezdeti szállítókapacitása évi 20 milliárd köbméter lenne, majd később legalább évi 40 milliárd köbméterre emelnék fel, az igényektől függően. Mértékadó források a beruházás költségeit az első szakaszban 1,14 és 1,52 milliárd euró közötti összegre becsülik. Időben megtörténő döntés esetén a vezetéket 2018 év végén lehetne üzembe helyezni.

(Források:

http://ujszo.com/napilap/gazdasag/2015/03/05/kezdodhet-a-nagy-vezetekepites

http://www.hirado.hu/2015/03/04/az-eastring-gazvezetek-2018-ra-lehet-uzemkepes/

www.pipelineandgasjournal.com


Török Áramlat

Oroszország és Törökország 2014-ben elvben megállapodott arról, hogy a meghiúsult Déli Áramlat gázvezeték helyett a Török Áramlat elnevezésű gázvezetéket építik meg. Ez a tervek szerint évente 63 milliárd köbméter földgáz szállítására lehet alkalmas.

A Rosszija 24 tudósítója azt jelentette, hogy a tenger alatti szakasz 910 kilométert tesz ki. A csővezeték tenger alatti szakaszának kétharmada (660 km) a Déli Áramlat eredeti nyomvonalán haladna, és csak egy 250 kilométeres szakasz térne le az eredeti útvonalról. A tájékoztatás szerint a Fekete-tenger alatt – egyes szakaszain 2 kilométer mélységben – négy vezetékágat építenek, ezeken egyenként évente 15,75 milliárd köbméter földgázt tudnak majd átengedni. Így a vezeték szárazföldi szakaszának hossza 180 kilométer lesz.

Alekszej Miller Gazprom-elnök közlése és a Rosszija 24 hírtévében is bemutatott térkép szerint a Török Áramlat Fekete-tenger alatti szakasza Isztambultól északnyugatra, Kıyıköy település térségében lép ki a tengerből, és a parttól 74 kilométerre található Lüleburgaz városánál lép be a török gázszállító rendszerbe. Innen a görög határ közelében lévő İpsala városáig vezet. A Gazprom azt jelezte európai partnereinek, hogy a török-görög határon építendő elosztóból vigyék tovább az orosz gázt.

 

Az akkori orosz tervek szerint az új vezeték első ágát 2 év alatt építették volna  meg és az első szállítást 2016-ban szerették volna  megkezdeni, majd 2019-ben szándékozták átterelni Ukrajnából teljesen a török tranzitútvonalra a gázszállítást.

A tervezett beruházás lehetővé teszi, hogy a Gazprom 47 milliárd köbméter földgázt szállítson Európába és még 16 milliárd köbmétert közvetlenül Törökországnak – közölték az állami tévében.  Magyarország azt szeretné elérni, hogy a vezeték folytatásának nyomvonala Magyarországon keresztül haladva érje el valamelyik térségbeli földgázelosztó központot.

A megvalósítást előre nem látott események hátráltatják. Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter bejelentése szerint Oroszország felfüggesztette a Török Áramlat gázvezeték projektet válaszul arra, hogy Törökország a közelmúltban lelőtte az orosz légierő Szu-24-es vadászrepülőgépét Szíriában. Vélelmezhető, hogy amíg a két fél meg nem egyezik a katonai incidenssel kapcsolatban, előre lépés nem várható.

(Források:

http://index.hu/gazdasag/energia/2015/12/03/leallitja_moszkva_a_torok_aramlat_epiteset/


TESLA déli gázfolyosó

A meghiúsult Déli Áramlat elnevezésű gázvezeték pótlására folyamatosan születnek újabb nyomvonalvariációjú gázvezeték-elképzelések. A legfrissebb változat az ún. TESLA déli gázfolyosó, amelynek feladata Görögországból a közép-európai térségbe szállítani az orosz földgázt. A magyar kezdeményezés Nikola Tesla szerb fizikusról kapta a nevét. A vezeték kezdőpontja a Török Áramlathoz csatlakozna, majd Görögországon, Macedónián, Szerbián és Magyarországon keresztül vinné a török határtól a földgázt Ausztriába. Megépítése esetén a szállítás 2018-tól indulhatna, és szakértők szerint a 2015. év végén lejáró orosz-magyar gázszerződésben megrendelt, de át nem vett, mintegy húszmilliárd köbméternyi földgáz már ezen érkezhetne Magyarországra. A tervek szerint a kivitelezésbe a Déli Áramlat Zrt.-t vonnák be. Jelenleg egyforma arányban osztozik rajta az orosz Gazprom gázipari vállalat és az MVM Zrt., hasonlóan a szerb vegyesvállalathoz. A szállítási útvonalban érintett országoknak minél előbb el kell dönteniük, hogy a tervezett beruházásban mekkora részt tudnak vállalni. Becslések szerint ez hazánk esetében legfeljebb öt-tíz százalék lehet. A görög és a macedón félnek is meg kell állapodnia, valamint Ausztriát is bevonnák a tárgyalásokba, mert a korábbi tervektől nem térne el a TESLA abban, hogy a Baumgarten-elosztóközpontban érne véget. Az előzetes becslések szerint 4-5 milliárd euróba kerülne az 1300-1400 km hosszúságú gázvezeték megépítése.

A beruházásról várhatóan 2015 áprilisának elején kezdődnek intenzív tárgyalások. Amennyiben a TESLA megépül, akkor a jelenleginél jóval több gázt lehetne tárolni a jelenleg nem teljesen kihasznált hazai földgáztárolókban, egyúttal erősödhetne az ország térségi gázelosztó szerepe is és tranzitországgá válna Magyarország.

 

(Források:

http://magyarhirlap.hu/cikk/17928/A_Tesla_nevet_kapta_az_uj_gazvezetek

http://www.origo.hu/gazdasag/20150407-budapesten-targyalnak-az-orosz-gazrol.html)