Hogyan mérik a földgáz minőségét?

A gáztörvény előírásainak megfelelően (erről bővebben itt olvashat) a földgáz minőségét a szállítónak, vagyis jelen esetben az FGSZ Zrt.-nek kell ellenőriznie a betáplálási és kiadási pontokon. A szállítónak rendelkeznie kell a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKEH) típusengedélyével és hitelesített mintagázzal kalibrált gázkromatográfokkal, melyek segítségével el tudja végezni a földgáz minőségi jellemzőinek – azaz pl. a fűtőérték, az égéshő és a Wobbe-szám együttesének – mérését.

A gázkromatográf előnye, hogy 0,1% pontossággal méri a gáz fűtőértékét. A műszer minden reggel, azonos időpontban automatikusan beállítja a MKEH által hitelesített mintagázt, majd a gázkromatográf négy percenként mintát vesz a vezetékben áramló földgázból, azt elemzi, és meghatározza a minőségi jellemzőit. Az egyes elemzések eredményeiből órai és napi átlag képződik, annak alapján történik a szállítórendszer kiadási pontjain a földgáz minőségének és energiatartalmának elszámolása.

A földgázszállító rendszer kiadási pontjain az óránkénti és napi elemzésről kiállított bizonylat alapján számítják ki a napi átlagos fűtőértéket, ami alapján a szolgáltató a fogyasztó felé számlázni tudja az átvett energiamennyiséget.

Az FGSZ Zrt. minőségi ellenőrzései mellett az OPUS TIGÁZ Zrt. is folyamatos mérésekkel ellenőrzi az átvett gáz fűtőértékét.

Miért értelmetlen a földgáz „hígítása”?

A gáz összetételének megváltoztatásához komoly technikai felszereltségre, szakembergárdára és anyagi tőkére lenne szükség. Bármely anyag, amit a földgáz „hígítására” használnának, drágább, mint maga a földgáz, ráadásul egy ilyen anyagból hatalmas mennyiségre volna szükség, hogy akár 1%-nyi változás legyen elérhető.