Földgázszállítás

Hogyan jut el az otthonokba a meleget adó földgáz?

A lelőhelyeken a gázkutakból kitermelik a földgázt, ahonnan az a gázgyűjtő állomások valamelyikére kerül, majd az előkészítő üzembe, ahol a gázelőkészítés zajlik. A termelőhelyeken a kútnyomás rendszerint elegendő ahhoz, hogy a gázt a távvezetékbe táplálják. Egyébként nagyjából 200 km-enként működnek a megfelelő továbbszállítást biztosító nyomásfokozó kompresszorállomások a nagynyomású földgázszállító rendszeren. Az előkészített földgáz ebben a csővezetékrendszerben (szakaszoló állomásokkal megtörve az útját) jut el a gázátadó állomásokra, melyeken keresztül vagy egy kapcsolódó gázelosztó társasághoz, vagy egy nagyfogyasztóhoz (pl. erőművek, gyárak) továbbítódik. A gázátadó állomáson szűrést, melegítést, nyomáscsökkentést, mérést (elosztó entry – belépő – pont) végeznek. A szállítóvezetékben áramló földgázt szagosítják.

A földgázszállító rendszert és elemeit telemechanika, távfelügyelet, távirányítás egészítik ki, és minden lépést diszpécserek felügyelnek.

1. Kitermelés

2. Feldolgozás, tisztítás

3. Hálózati vezeték

4. Kompresszorállomás

5. Tárolás

6. Elosztói engedélyes, vagy gázelosztó társaság

7. Elosztóvezetékek

8. Csatlakozóvezetékek

9. Gázfogyasztás-mérő

10. Lakossági fogyasztó / tüzelőberendezés
 

Gázvezetékek

­A fejlett világ egyik legfontosabb „terméke” a több millió kilométer hosszú csővezetékhálózat.

A csővezetékek két típusát különböztetjük meg:

• ­Szállítóvezeték: a gázszállító-vezeték kezdőpontjai Magyarország államhatárainál, a magyaroszági földgázkutak átadási pontjainál és a földgáztárolók kiadási pontjainál vannak; végpontjai pedig Magyarország államhatárainál, a földgáztárolók betáplálási pontjainál, a gázátadó állomások kilépő pontjainál és egyes nagyfogyasztók telekhatárainál. A gáztörvény alapján a szállítóvezeték pontos definíciója itt olvasható.
  Szállítóvezeték: az a csővezeték tartozékaival együtt, amelyen keresztül a földgázt továbbítják, és amelynek kezdőpontja Magyarország államhatára, a termelés betáplálási pontjai, a földgáz tároló be- és kitáplálási pontja, végpontja pedig Magyarország államhatára, a gázátadó állomások kilépő pontjai – illetve az engedélyben foglaltak szerint a felhasználó telekhatára vagy a földgáz tároló be- és kitáplálási pontja.
• ­Elosztóvezeték: az elosztóvezeték általában a gázátadó állomások kilépési pontjától a felhasználási hely telekhatáráig tart. A gáztörvény alapján az elosztóvezeték pontos definíciója itt olvasható.
  Elosztóvezeték: az a csővezeték tartozékaival együtt, amelyen keresztül a földgáz elosztása történik, és amelynek kezdőpontja Magyarország államhatára, a gázátadó állomások kilépő pontja, a földalatti gáztároló vagy a földgáztermelő üzem betáplálási pontja, végpontja pedig Magyarország államhatára vagy a felhasználási hely telekhatára.

A földgáz útja a világban

­A kitermelt földgáz a föld alatti csővezeték-hálózaton, valamint szárazföldi és vízi úton jut el a fogyasztókhoz.
 

A földgáz tárolása és szállítása

­Mivel a földgáz iránti kereslet télen nagyobb, a gáz tárolása nagy föld alatti tárolókban történik. Ezek lehetnek már kitermelt olaj- és gázkutak vagy barlangok (ún. kavernák), melyekben egy sóréteg akadályozza meg az elszivárgást.

Amikor nő a gázfogyasztás (pl. télen a fűtési szezonban), a gáz a tárolókból visszajuttatható a vezetékrendszerbe.

Elegendően alacsony hőmérsékleten (-162 ^oC) a földgáz cseppfolyós halmazállapotúvá válik (LNG = Liquefied Natural Gas), így térfogata nagymértékben csökken, és közúton vagy vízi úton is szállíthatóvá válik a vezetékekkel el nem érhető területekre.