Mindent a földgázról

GYIK - Ellátásbiztonság

Összegyűjtöttük a földgázszolgáltatás területén – azon belül is az ellátásbiztonság, a karbantartás és a fűtőérték témakörökbe tartozó – visszatérő kérdéseket. Az alábbiakban a nekünk leggyakrabban feltett kérdéseket összegezzük, hogy gyors és praktikus segítséget nyújtsunk a mindennapok földgáz-felhasználásához, és amelyek között mindenki megtalálhatja a keresett választ.


Gázszagot érzek, mi a teendő ilyenkor?

Az OPUS TIGÁZ Zrt. szolgáltatási területére vonatkozóan, ha az utcán, az ingatlanán, a lakásában vagy a lépcsőházban gázszagot érez, akkor az éjjel-nappal ingyen hívható 80/300-300 telefonszámon a diszpécserszolgálatunkat kell haladéktalanul értesítenie, akik fogadják a hívását és intézkednek a bejelentés kivizsgálásáról valamint a hiba elhárításáról.

A szivárgásokat hogyan és mikor ellenőrzik, és milyen intézkedést tesznek, ha szivárgást észlelnek?

Jogszabályi előírás alapján rendszeresen végezzük a gázvezetékek ellenőrzését.

A közterületi (utcai) gázelosztó-vezetékek esetében a fogyasztói ingatlanokba bekötő leágazó vezetéken, a telekhatár közelében elhelyezett elzáró szerelvényig (fogyasztói főelzáróig) feladatunk az ellenőrzés. Ezt az OPUS TIGÁZ Zrt. minőségirányítási rendszerének részét képező technológiai utasítás szerint végezzük. Szabályozott módon, hálózatellenőrző gépjárművel vagy gyalogos hálózatellenőrökkel történik mindez, az ellenőrzést végzők részére kiadott, a gázelosztó-vezetékek föld alatti elhelyezkedését ábrázoló térképek szerint. A műszaki ellenőrzés:

  • nagy érzékenységű gázkoncentráció-érzékelő műszerekkel,
  • hálózatellenőrző gépjárművel történik.

Ez utóbbival a közutak alatt, illetve a közutak szegélyében elhelyezkedő gerincvezetékek ellenőrzését végezzük. A gépjárművel nem hozzáférhető gerincvezetékek, valamint a felhasználási (fogyasztási) helyekre bevezető leágazó vezetékek ellenőrzésére gyalogosan kerül sor.

A gázelosztó-vezetékeket ellenőrzési kategóriákba soroljuk:

  • a vezeték anyaga (acél vagy műanyag),
  • az üzembe helyezés időpontja,
  • a vezetéket érő külső igénybevételek (pl. elektromos indukció),
  • a vezeték elhelyezkedése (külterületi vagy belterületi),
  • a korrózió elleni védelmi módja,
  • a belső gáznyomás nagysága,
  • a vezetéken bekövetkezett meghibásodások száma szerint.

Az ellenőrzés gyakorisága ennek figyelembevételével van meghatározva és éves ütemterv szerint tervezve, végrehajtva.

A fogyasztói hely telekhatárán belül észlelt szivárgás esetében a hálózatellenőr azonnal tájékoztatja az ingatlanon tartózkodó fogyasztót (tulajdonos, bérlő), amennyiben elérhető. Ha a hálózatellenőrt az ingatlanba beengedik, akkor a hibabehatárolást pontosítja és a szükséges intézkedésekről (pl. áramtalanítás, nyílt láng és szikraképződés megszüntetése) és magatartási szabályokról (pl. szellőztetés, a veszélyeztetett terület elhagyása) a fogyasztót tájékoztatja.

Közvetlen élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében az ingatlan gázellátása is felfüggesztésre kerülhet a hibaelhárításig. Ha a szivárgás a fogyasztási helyen levő fogyasztói főelzárón, a házi nyomásszabályozó készüléken vagy a gázmérőn következett be, a hibaelhárítás, illetve a készülékcsere az OPUS TIGÁZ Zrt. kötelessége.

Az ingatlan telekhatárán belüli minden egyéb hiba esetében a hibaelhárítást a fogyasztónak kell intézni és költségeit viselni. A hibaelhárítást a fogyasztó arra jogosult gázszerelővel végeztetheti el. A jogosult gázszerelők országos jegyzéke nyilvánosan elérhető a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal honlapján a http://mkeh.gov.hu/hivatal/kozerdeku_adatok_2013/tevekenysegre_mukodesre_vonatkozo_adatok/nyilvantartasok webhelyen. Ha a hálózatellenőr gázszivárgást észlel, akkor a hálózatellenőrző szervezet jelenti az eseményt a hibaelhárító szervezetünknek. A hibaelhárító szervezet az észlelt szivárgás súlyossága alapján határozza meg a szükséges hibaelhárítási intézkedéseket (fogyasztó értesítése és/vagy az ingatlan gázellátásának azonnali felfüggesztése, illetve azonnali vagy későbbi közterületi hibaelhárítás). Az OPUS TIGÁZ Zrt. minden tudomására jutott – a felhasználási (fogyasztási) hely telekhatárán belül észlelt vagy a fogyasztó által bejelentett szivárgást – a helyszínen ellenőriz. A gázszivárgás, különösen az építmények belső terében történő gázszivárgás rendkívül veszélyes, ezért a gázszag észlelése esetében azonnal hívni kell az OPUS TIGÁZ Zrt. ingyenesen hívható 24 órás hibabejelentő szolgálatát a 80/300-300 telefonszámon.

A télen többször előfordult, hogy ellopták az aknatetőt, vagy az elzáró fedelét a járdán, ami balesetveszélyes. Ilyen esetben kihez fordulhatok?

Minden eseményt, veszélyhelyzetet, amely a gázelosztó hálózattal van összefüggésben, az éjjel-nappal ingyen hívható, 80/300-300 hibabejelentő telefonszámon a diszpécserszolgálatnak kell bejelenteni.

Karbantartás után nem állították megfelelően helyre a munkagödröket. Ilyen esetben kihez fordulhatok panasszal?

Ezzel a panasszal is az éjjel-nappal ingyen hívható 80/300-300 hibabejelentő telefonszámon a diszpécserszolgálathoz kell fordulni, ahol intézkednek a területileg illetékes üzem felé a panasz kivizsgálásáról.

Mitől ilyen kellemetlen szagú a gáz?

A földgáz természetes állapotban színtelen és szagtalan gáz, ezért a levegőben jelenléte nem érzékelhető. Nem mérgező hatású, de zárt helyiségben a levegő oxigénjét kiszorítva fulladásos halált okozhat. A fogyasztó általában a különböző gázkészülékekben elégethető tüzelőanyagként találkozik a földgázzal. A földgáz azonban nem csak elégethető, hanem a levegővel keveredve bizonyos gázkoncentrációk esetében rendkívül veszélyes, robbanóképes elegyet alkot, amely nyílt láng vagy szikra hatására felrobbanhat. A robbanás erőssége épületeket képes romba dönteni és emberi életeket kioltani. Annak érdekében, hogy a fogyasztók a levegőbe kerülő földgáz jelenlétét már olyan mennyiségben is érzékeljék, hogy a fulladásos halál, illetve a robbanásveszélyes koncentráció kialakulása elkerülhető legyen, a földgázt vegyi anyagok hozzáadásával szagosítják. A szagosító anyag mással össze nem téveszthető, intenzív, a földgáz jelenlétét megmutató szagérzetet okoz. Javasolt, hogy a szülők a földgáz szagát minél korábbi életkorban ismertessék meg a gyermekeikkel, hogy a megfelelő veszélytudat kialakulhasson. Gázszag érzékelése, különösen az építmények belső terében érzett gázszag esetében azonnal hívni kell az OPUS TIGÁZ Zrt. ingyenesen hívható 24 órás hibabejelentő szolgálatát a 80/300-300 telefonszámon.

A gázmérő számlálóján mit jelent a piros tartomány? Mi ennek az értelmezése?

A gázmérő számlálószerkezetén látható piros tartomány (utolsó három karakter) a gázfogyasztás mennyiségét mutatja literben. Az elszámolásnál csak a gázmérő által mért egész m3 mennyiséget (1 m3 = 1000 liter) kell figyelembe venni, és a vonatkozó törvények értelmében ez képzi az elszámolás alapját.

Honnan tudom, hogy az új mérő hitelesített? Milyen dokumentumok igazolják ezt?

A gázmérőt az elosztói engedélyesnek kell biztosítania, amelyet az ingatlanok telekhatárán belüli gázellátó-rendszer üzembe helyezésekor a fogyasztók által kiépíttetett mérőhelyen szerel fel. A mérésügyi jogszabályok kötelezően előírják, hogy közhiteles mérésre kizárólag hitelesített mérőeszköz alkalmazható. A földgázeladás közhiteles mérésre kötelezett, ezért az OPUS TIGÁZ Zrt. a fogyasztási helyeken kizárólag hitelesített gázmérőket helyez el. A gázmérők hitelesítését a készülékgyártás folyamatába beillesztve, a gyártómű vagy a gyártótól független hitelesítő intézet alkalmazottjai végzik. A hitelesítés elvégzéséről a gázmérők gyártási száma szerinti jegyzéket ad ki a gyártó, amely igazolja a hitelesítést. Az úgynevezett hitelesítési jegyzék az OPUS TIGÁZ Zrt.-nél megtalálható.

A hitelesítés tényét a gázmérőn elhelyezett jelölések (hitelesítő lenyomatos plombák és készülékfeliratok) is igazolják. A jelölések módját, helyét, alakját, tartalmát hazai és jogharmonizáció keretében Magyarországon is bevezetett nemzetközi jogszabályok attól függően határozzák meg, hogy a gázmérő gyártása Magyarországon vagy külföldön történt-e. A hitelesítési lenyomatokkal ellátott plombák a gázmérő minden olyan pontján elhelyezésre kerülnek, amelyek megbontása a hitelesítés elvesztésével jár. A hitelesítettséget jelölő felirat általában a gázmérő számlálóművének átlátszó ablaka alatt található.

Miért tart olyan sokáig a gázszünet? Lehet közben valahogyan vételezni?

A tervezett gázszünet időpontját és időtartamát az országos gázszállító rendszert üzemeltető FGSZ Zrt. határozza meg, jogszabályi felhatalmazás alapján. Időtartama jellemzően objektumonként 12-48 óra közötti, és évente legfeljebb egyszer fordul elő. Ekkor a településeket ellátó gázátadó állomások nem üzemelnek, mert karbantartáson és működési ellenőrzésen esnek át.

A tervezett gázszünet időpontjáról és várható időtartamáról az OPUS TIGÁZ Zrt. újsághirdetésben tájékoztatja az érintetteket, 90 nappal a tervezett időpont előtt. Értesítésünk tartalmazza, mely fogyasztói kategóriákat érinti a gázvételezési tilalom. A gázszünet alatt tilos működtetni a gázfogyasztó készülékeket, mert működtetésük veszélyeztetheti a többi felhasználót és megnehezíti a gázszünet végén a szolgáltatás újbóli elindítását.

A gázszünetekről, azaz hogy mely településeken, mikortól, mennyi ideig és melyik fogyasztói kategóriákat érintően lesz gázszünet, előzetesen az OPUS TIGÁZ Zrt. honlapján lehet tájékozódni, ide kattintva.

Honnan lehet előre tájékozódni a gázszünetekről, általában mikor számíthatunk gázszünetekre?

A tervezett gázszünetekről, azaz hogy mely településeken, mikortól, mennyi ideig és melyik fogyasztói kategóriákat érintően lesz gázszünet, előzetesen az OPUS TIGÁZ Zrt. honlapján lehet tájékozódni, ide kattintva.

A tervezett gázszüneteket a fűtési szezonon kívülre, jellemzően az április 15.-október 15. közötti időszakra időzítjük.

Miért pont nyáron, a nagy melegben tartják a többnapos gázszünetet?

A tervezett gázszünet időpontját és időtartamát az országos gázszállító rendszert üzemeltető FGSZ Zrt. határozza meg, jogszabályi felhatalmazás alapján. Időtartama jellemzően objektumonként 12-48 óra közötti, és évente legfeljebb egyszer fordul elő. Ekkor a településeket ellátó gázátadó állomások nem üzemelnek, mert karbantartáson és működési ellenőrzésen esnek át.

A földgázt Magyarországon alapvetően fűtésre használják a fogyasztók. Fűtési szezonon kívül sokkal kisebb mértékű a gázfogyasztás, mint téli időszakban. Azaz a nyári melegben főleg használati melegvíz előállításához és néhány technológia (üvegolvasztás, vegyipar, mezőgazdasági terményszárítás stb.) üzemeltetéséhez szükséges földgáz.

A kialakult gyakorlat szerint ezek a nagyfogyasztók a gázszünet tervezett időpontjáról előzetesen külön tájékoztatást kapnak. A gázszünetet tervező FGSZ Zrt. a nagyfogyasztók gázszünettel kapcsolatos időpontigényeit a lehetőségekhez képest figyelembe veszi a gázszünet időpontjának kitűzésekor.

A nyári időszakban tartott gázszünet sokkal kevesebb kényelmetlenséget okoz a gázfelhasználóknak, mintha az a téli időszakban lenne megtartva. A gázszünet alatt elvégzésre kerülő technológiai szerelésekhez, hegesztésekhez is csak a nyári időjárási körülmények alkalmasak.

Fognak értesíteni a gázszünet végéről?

A gázszünetekről, azaz hogy mely településeken, mikortól, mennyi ideig és melyik fogyasztói kategóriákat érintően lesz gázszünet, előzetesen az OPUS TIGÁZ Zrt. honlapján lehet tájékozódni, ide kattintva.

A tervszerű megelőző karbantartás miatti szüneteltetés kezdő időpontját és előrelátható időtartamát, valamint a szükséges biztonsági intézkedéseket a földgázelosztó legalább 3 hónappal korábban írásban, 20 m3/h alatti névleges (össz)teljesítményű mérővel rendelkező felhasználók esetében újsághirdetés útján, a 20 m3/h  és a feletti névleges (össz)teljesítményű mérővel rendelkező felhasználók esetén levélben közli a felhasználókkal, illetve az érintett engedélyesekkel.

A lakossági felhasználókat újsághirdetés útján és a helyileg szokásos módon tájékoztatjuk a gázszünet időpontjáról és időtartamáról.

A gázszünet végéről külön nem adunk tájékoztatást. A gáz fogyasztását az előzetesen jelzett időtartam (általában 12-48 óra) leteltével meg lehet kezdeni.

Mit kell tenni a gázszünet előtt és a végén? Hogyan kell elzárni a gázcsapot?

A gázszünet kezdetekor el kell zárni a gázcsapot. Ez a gázcsap lehetőleg a gázmérő előtti gázcsap legyen. E gázcsap a mérővel szemben állva a gázmérő bal oldalán helyezkedik el. A gázcsap karját az óramutató járásával megegyezően 90 fokkal (egy negyed körívvel) kell elforgatni.

A gázszünet elmúltával a kinyitáshoz fordított irányban kell elforgatni a gázcsap karját.

FGSZ karbantartás-gázszünet alkalmával a fogyasztók miért nem kapnak írásban, egyedi értesítést a gázszünet idejéről, pl. a számla mellékleteként?

A gázszünetekről, azaz hogy mely településeken, mikortól, mennyi ideig és melyik fogyasztói kategóriákat érintően lesz gázszünet, előzetesen az OPUS TIGÁZ Zrt. honlapján lehet tájékozódni, ide kattintva.

A tervezett és nem tervezett gázszünetekkor történő értesítések rendjét az OPUS TIGÁZ Zrt. Földgázelosztási Üzletszabályzata tartalmazza. A keresett rész az Üzletszabályzat tartalomjegyzékéből közvetlenül is elérhető a megfelelő fejezetcímre történő kattintással. Az Üzletszabályzat nyitó oldala elérhető ide kattintva.

A tervszerű megelőző karbantartás miatti szüneteltetés kezdő időpontját és előrelátható időtartamát, valamint a szükséges biztonsági intézkedéseket a földgázelosztó legalább 3 hónappal korábban írásban, a 20 m3/h alatti névleges (össz)teljesítményű mérővel rendelkező felhasználók esetében újsághirdetés útján, a 20 m3/h és a feletti névleges (össz)teljesítményű mérővel rendelkező felhasználók esetén levélben közli a felhasználókkal, illetve az érintett engedélyesekkel. A lakossági felhasználókat újsághirdetés útján és a helyileg szokásos módon tájékoztatjuk a gázszünet időpontjáról és időtartamáról.

Új gázigény benyújtásának módja, dokumentumok, költségek, átfutási idő?

A kérdésben szereplő számos fontos tudnivalót, folyamatot az OPUS TIGÁZ Zrt. Földgázelosztási Üzletszabályzata (6. fejezet) tartalmazza. A keresett rész az Üzletszabályzat tartalomjegyzékéből közvetlenül is elérhető a megfelelő fejezetcímre történő kattintással. Az Üzletszabályzat nyitó oldala elérhető itt.

A felhasználói igény kielégítésének főbb lépései:

  • gázigény bejelentése (a jelen Üzletszabályzat 4. számú mellékleteként közzétett Gázigény bejelentő lap jogszabályban és jelen Üzletszabályzatban rögzítetteknek megfelelő kitöltésével és a földgázelosztóhoz történő megküldésével). A Gázigény bejelentő lap elérhető itt.
  • gázigénylő(k) tájékoztatása, ajánlattétel,
  • elosztói csatlakozási szerződés megkötése,
  • a műszaki megvalósítás (csak a finanszírozási feltételek teljesülését követően kezdődik el).

Mivel foglalkozik az OPUS TIGÁZ Zrt.?

A Tigáz-DSO Földgázelosztó Kft. 2007. április 24-én alakult meg, tevékenységét 2007. július 1-jén kezdte meg. A Tigáz Zrt. leányvállalata a Tigáz-DSO Kft., egyúttal a Tigáz Zrt. a Tigáz-DSO Kft. kizárólagos, egyetlen tulajdonosa. Megalakulásakor egyik fő feladata volt, hogy földgáz elosztási engedélyes tevékenységeket végezzen Magyarország észak-keleti régiójában, megközelítőleg az ország területének egyharmadán.

Az OPUS TIGÁZ Zrt. elsődleges műszaki feladatai:

-            gázelosztó hálózatok fejlesztése

-            gázelosztó hálózatok üzemeltetése

-            gázelosztó hálózatok karbantartása

-            üzemzavar elhárítás

-            gázigénylők előzetes tájékoztatása, ajánlattétel, csatlakozási szerződések kezelése

-            gáztervek műszaki-biztonsági szempontból történő ellenőrzése

-            lakossági nyomásszabályozók és gázmérők felszerelése, ciklikus cseréje

-            fogyasztói gázvezetékek üzembe helyezése

-            gázszerelések műszaki-biztonsági ellenőrzése

  • A 2016-17 évi változások eredményeképpen a korábban a Tigáz Zrt. által végzett tevékenységek átkerültek a Tigáz-DSO Kft-hez, mellyel egy teljes körű vállalati átstrukturálás kezdődött el és mely változásokkal egy nagy múltú tevékenységi kört zárt le a vállalat, létrehozva egy új tigáz-t.

 

Hogyan zajlik a fogyasztóvá válás folyamata?

A kérdésben szereplő számos fontos tudnivalót, folyamatot a TIGÁZ-DSO Kft. Földgázelosztási Üzletszabályzata (6. fejezet) tartalmazza. A keresett rész az Üzletszabályzat tartalomjegyzékéből közvetlenül is elérhető a megfelelő fejezetcímre történő kattintással. Az Üzletszabályzat nyitó oldala elérhető itt.

A felhasználói igény kielégítésének főbb lépései:

  • gázigény bejelentése (a jelen Üzletszabályzat 4. számú mellékleteként közzétett Gázigény bejelentő lap jogszabályban és jelen Üzletszabályzatban rögzítetteknek
  • megfelelő kitöltésével és a földgázelosztóhoz történő megküldésével). A Gázigény bejelentő lap elérhető itt.
  • gázigénylő(k) tájékoztatása, ajánlattétel,
  • elosztói csatlakozási szerződés megkötése,
  • a műszaki megvalósítás (csak a finanszírozási feltételek teljesülését követően kezdődik el).

Ha átalakítani szeretnék, annak mi a menete?

Mindenekelőtt érdeklődjön egy gázipari szakembernél (tervezőnél, gázszerelőnél), hogy el tudja dönteni: kiviteli terv készítésére és előzetes jóváhagyásra kötelezett-e a tervezett átalakítás vagy nem. A továbbiakban a szakember iránymutatása alapján kell eljárni.

Amennyiben az átalakítás tervköteles, ebben az esetben a tervező elkészíti és engedélyezteti a tervet, amely alapján elvégezheti a gázszerelő az átalakítást. Az átalakítás idejére a gázmérőt a TIGÁZ-DSO Kft. megrendelésre díj felszámítása mellett leszereli. Ha az átalakítás elkészült, a TIGÁZ-DSO Kft. műszaki szakembere megrendelésre díj felszámítása mellett felülvizsgálja a gázszerelést, ellenőrzi a nyomáspróbát, és ha megfelelőnek minősíti, akkor kiállítja a használatbavételi engedélyt. Ezt követően megrendelésre díj felszámítása mellett visszaszerelhető a gázmérő. Ha új gázkészülék is felszerelésre került, akkor annak üzembe helyezését a felhasználó megrendelése alapján arra feljogosított gázszerelő végezheti el.

Egyszerűsített készülékcsere esetén (11/2013. (III. 21.) NGM rendelet 6. § (1)) lényegesebben egyszerűbb a folyamat, a gázmérőt nem kell leszerelni, de a munkát csak a TIGÁZ-DSO Kft. által feljogosított gázszerelő végezheti el.

További információ itt.

Hol találok listát a gáztervezőkről, kivitelezőkről?

Gázfelhasználói (másként „fogyasztói” vagy „belső”) rendszerek építését, szerelését, javítását csak a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál nyilvántartásba vett gázszerelő végezheti.

A gázszerelőkkel kapcsolatos dokumentumok megtalálhatók itt.

Földgázos kiviteli tervet, úgy elosztóvezetékre, leágazó vezetékre, valamint felhasználói (másként „fogyasztói” vagy „belső”) fogyasztói rendszerre csak a Magyar Mérnökkamaránál nyilvántartásba vett tervező vagy szakértő készíthet.

A tervezői névjegyzék megtalálható itt.

Vannak gázszerelésre és tervezésre szakosodott vállalkozások, amelyek alkalmaznak a fenti hatósági jogosítványokkal, bizonyítványokkal rendelkező tervezőket, szerelőket. E vállalkozásokhoz a világhálón lehet legkönnyebben eljutni, külön nyilvántartásuk nincs.

Miért tart olyan sokáig egy elosztóvezeték kiépítése?

A földgáz elosztóvezeték hatósági engedélyezési rendszerben létesülhet. Az építési hatóság a területileg illetékes Bányakapitányság. Csak jogerős építési engedély birtokában kezdhető el a kivitelezés. Az elkészült gázelosztó-vezetéket általában ugyancsak hatósági engedéllyel lehet használatba venni, majd beüzemelni.

A gázelosztó-vezeték létesítése három lényeges szakaszra osztható: tervezés és engedélyeztetés, kivitelezés, használatbavételi engedély megszerzése és üzembe helyezés.

A tervezési szakaszban a tervezett nyomvonalhoz meg kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok, társközművek, önkormányzat hozzájárulását, majd a szakhatóságok engedélyét. Ezt követően lehet megkérni a Bányakapitányságtól az építési engedélyt. Ennek a fázisnak az időtartama a tervezés elkezdésétől az építési engedély jogerőre emelkedéséig 3-6 hónap között van.

A gázelosztó-vezeték építését, az építést követő vizsgálatokat és az átadási eljárásokat 1-3 hónap alatt lehet elvégezni. Azonban a téli időszakban az időjárási viszonyok miatt általában a vezetéképítésre vonatkozó technológiai előírásokat nem lehet betartani, továbbá november 15. és április 15. között a közutak felbontását a közutak kezelői nem szokták engedélyezni, ezért ha a kivitelezés erre az időszakra esik, akkor az építés időtartama további 6 hónappal meghosszabbodik.

Az építés befejezése után a használatbavételhez az engedélyezés során közreműködő ingatlantulajdonosok, társközművek, hatóságok hozzájárulását meg kell kérni és gondoskodni kell a vezetékjog ingatlannyilvántartásba való bejegyzéséről, illetve az igénybe vett állami vagy önkormányzati tulajdonú ingatlanoknál az ingatlan használatára vonatkozó megállapodások megkötéséről. Ezt követően lehet megkérni a Bányakapitányságtól a használatbavételi engedélyt. Bizonyos esetekben az elosztói engedélyes saját hatáskörben is kiadhat használatbavételre jogosító engedélyt. A használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követően lehet elvégezni az új gázelosztó-vezeték üzembe helyezését, azaz az üzemelő gázhálózatra való csatlakoztatását. Amennyiben ez csak gázszünet megtartásával lehetséges, akkor általában ezt a műveletet csak fűtési idényen kívül végezzük el.

Ezzel együtt a fentiek okán gyakran egy teljes naptári év is eltelik a gázigény bejelentése és az üzembe helyezés között.

Miért változnak a gázvezeték kiépítésének árai?

A gázigénylő csatlakozási díjat fizet az igénybejelentés időpontjában érvényes rendelet alapján a TIGÁZ-DSO Kft-nek. E díj nagysága csakugyan változik időben, illetve mértéke többek között függ attól is, hogy mikor, milyen jogszabályi időszakban történt a hálózat korábbi szakaszának kivitelezése. A csatlakozási díjat szabályozó rendeletek gázévenként változnak. Az összes lehetséges kombinációt itt nem áll módunkban ismertetni. Konkrét ügyben a TIGÁZ-DSO Kft. területileg illetékes Hálózatfejlesztési Régiójához kell fordulnia.

A tárggyal kapcsolatos jogszabályok:

9/2014. (IX. 29.) MEKH rendelet a földgáz csatlakozási díjak meghatározásának szempontjairól, a csatlakozási díjak elemeiről, a csatlakozási díjakról és alkalmazásuk szabályairól, valamint a villamos energia hálózati csatlakozási díjak meghatározásának szempontjairól, a díjak elemeiről, mértékéről és alkalmazásuk szabályairól szóló 7/2014. (IX. 12.) MEKH rendelet módosításáról

Megtalálható: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=171848.270446

Ha én kifizetem a vezetéket, a szomszédom miért köthet rá?

A TIGÁZ-DSO Kft által a saját tulajdonú rendszerein megépített gázelosztó-vezeték minden esetben a TIGÁZ-DSO Kft. tulajdonába kerül, annak ellenére, hogy azt teljesen, vagy részben egy, vagy több gázigénylő (csoport) finanszírozta. A TIGÁZ-DSO Kft nem tagadhatja meg újabb gázigénylő rákapcsolását az ilyen gázelosztó-vezetékre, ha annak nincsen műszaki akadálya és az illető is megfizeti a jogszabály által előírt csatlakozási díjat (jelenleg: 43/2013. (VII. 25.) NFM rendelet és a 2/2013. (VII. 25.) MEKH rendelet). Ennek mértéke több tényező mellett függ a meglévő vezeték építésének időszakától is.

A rendelet megtalálható itt: www.njt.hu

Meddig lesz elég a földgáz a meglévő rendszerek üzemeltetésére?

A kétezer-tízes évek elején végzett becslések szerint a Föld kitermelhetőnek ismert földgázkészlete kb. 80-100 esztendőre tűnt elegendőnek. A legutóbbi 3-4 évben közismertté vált, óriási készletekből származó ún. palagáz (shale gas) piacra kerülésével egyes szakértők szerint legalább 65 évvel megnőtt a földgázkorszak várható időtartama. A földgáz elérhetősége tehát itt, Európában továbbra sincs veszélyben.

Az hogy lehet, hogy én a Főgáznál vagyok, mégis a Tigáz emberei jöttek mérőórát cserélni?

Úgy lehet, hogy mint FŐGÁZ-zal szerződött szabadpiaci, vagy egyetemes gázfogyasztó a TIGÁZ-DSO Kft. által üzemeltetett gázhálózaton vételezi a gázt. A felhasználó általában sohasem „találkozik” a kereskedőjével, illetve annak megbízottjával a felhasználási helyen. A gázmérő leolvasása, cseréje, le- és felszerelése minden esetben a területileg illetékes elosztói engedélyes joga és kötelessége.

Mennyi idő, mire kiépül egy csonk? Mennyibe kerül? Hogy van az összeg meghatározva? A leágazó meghosszabbítás miért kerül olyan sokba?

A földgáz elosztóvezeték hatósági engedélyezési rendszerben létesülhet. A leágazó vezeték – az ún. „csonk” – is gázelosztó-vezeték.

Üzemelő gázelosztó-vezetékhez kapcsolódó új, egy ingatlan gázellátását biztosító leágazás építése, annak nyomásfokozatától függetlenül csak bejelentésköteles a területileg illetékes Bányakapitányság felé. Az engedélyezése az elosztói engedélyes hatáskörében történik.

A leágazó vezeték létesítése három lényeges szakaszra osztható: tervezés és engedélyeztetés, kivitelezés, használatbavételi engedély megszerzése és üzembe helyezés.

A tervezési szakaszban a tervezett nyomvonalhoz meg kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok, társközművek, önkormányzat hozzájárulását, esetenként a szakhatóságok engedélyét. Ezt követi a tervfelülvizsgálat, amely alapján a leágazó vezeték megépíthető. Ennek a fázisnak az időtartama a tervezés elkezdésétől a tervfelülvizsgálat elvégzéséig 1-4 hónap között van.

A leágazó vezeték építését, az építést követő vizsgálatokat és az átadási eljárásokat 1-3 hónap alatt lehet elvégezni. Azonban a téli időszakban az időjárási viszonyok miatt általában a vezetéképítésre vonatkozó technológiai előírásokat nem lehet betartani, továbbá november 15. és április 15. között a közutak felbontását a közutak kezelői nem szokták engedélyezni, ezért ha a kivitelezés erre az időszakra esik, akkor az építés időtartama további 6 hónappal meghosszabbodik.

Az építés befejezése után a használatbavételhez az engedélyezés során közreműködő ingatlantulajdonosok, társközművek, esetenként hatóságok hozzájárulását meg kell kérni és gondoskodni kell a vezetékjog ingatlannyilvántartásba való bejegyzéséről, illetve az igénybe vett állami, vagy önkormányzati tulajdonú ingatlanoknál az ingatlan használatára vonatkozó megállapodások megkötéséről. Ezt követően adható ki a használatbavételi engedély. A használatbavételi engedély kiadását követően lehet elvégezni az új leágazó vezeték üzembe helyezését, azaz az üzemelő gázhálózatra való csatlakoztatását. Amennyiben ez csak gázszünet megtartásával lehetséges, akkor általában ezt a műveletet csak fűtési idényen kívül végezzük el.

Ezzel együtt a fentiek okán gyakran egy teljes naptári év is eltelhet a gázigény bejelentése és az üzembe helyezés között.

A gázigénylő csatlakozási díjat fizet az igénybejelentés időpontjában érvényes rendelet alapján a TIGÁZ-DSO Kft.-nek. E díj nagysága csakugyan változik időben, illetve mértéke többek között függ attól is, hogy mikor, milyen jogszabályi időszakban történt a hálózat korábbi szakaszának kivitelezése. A csatlakozási díjat szabályozó rendeletek gázévenként változnak. Az összes lehetséges kombinációt itt nem áll módunkban ismertetni. Konkrét ügyben a TIGÁZ-DSO Kft. területileg illetékes Hálózatfejlesztési Régiójához kell fordulnia.

A légbeeresztőknek milyen szerepe van a gázfogyasztó készülékek légellátásában?

Légbeeresztőt kell beépíteni a lakás azon helyiségeibe, ahol a természetes légbeeresztéssel nem rendelkező, fokozott légzárású ablak/ajtó található, és e helyiségben nyílt égésterű (akár kémény nélküli, akár kéménybe kötött) gázkészülék van beszerelve. Ezek a gázkészülékek az égéshez szükséges levegőt a helyiség légteréből nyerik (1 m3 földgáz elégéséhez 10 m3 levegő szükséges), ezért az égéshez felhasznált levegőt a szabadból pótolni kell. Csukott nyílászárók mellett a megfelelően méretezett légbeeresztő biztosítja a helyiségben az égés által elhasznált levegő utánpótlását. A légbeeresztők működését tilos befolyásolni. Be kell tartani a kezelési utasításában foglaltakat és az abban foglaltak szerinti időszakonként gondoskodni kell tisztításukról.

Milyen veszélyei vannak a páraelszívó és a kandalló, cserépkályha együttes használatának?

A kandalló és a cserépkályha egyaránt kéménybe kötött, de nyílt égésterű. Ez azt jelenti, hogy az égéshez szükséges levegőt a helyiség légteréből veszik. A füstgáz a kéményeken át a kéményhuzat révén távozik el. Ha bekapcsoljuk a páraelszívót, akkor a levegő kiáramlása a helyiségből – a kéményekénél sokkal nagyobb intenzitással – itt is megindul. Ennek hatására a helyiségben csökkenni kezd a légnyomás. Ebből az következik, hogy a két kéménynél csökken a huzat intenzitása, ami addig fokozódhat, hogy leáll az égéstermék kiáramlása, sőt negatív huzat (visszaáramlás) alakul ki. Ez viszont azt jelenti, hogy a kémény mintegy eltorlaszolja a füstgáz útját kifelé és így a füstgáz a helyiségbe jut. Ez pedig a helyiség oxigéntartalmának rohamos csökkenéséhez, illetve elfogyásához vezet. A lakás megtelik szén-dioxiddal, ami az egyik égéstermék, illetve egyre gyorsabban szén-monoxiddal, ami viszont a még folytatódó, de már tökéletlen (magyarán: oxigénhiányos) égés terméke. A szén-dioxid fulladást okoz, nem mérgez. A felhalmozódott szén-dioxidból már két-három belégzés is elegendő az igen gyors eszméletvesztéshez. Ekkor még lenne visszaút, ám az ájult ember nem képes menekülni és gyorsan beáll a halál

A szén-monoxidba nem lehet belefulladni, mert előbb megmérgezi a szervezetet, mintsem a fulladás bekövetkezhetne. A szén-monoxid tökéletlen égés során keletkezik. Veszélyét az jelenti, hogy színtelen, szagtalan, a levegőnél könnyebb, nem irritáló gáz, Ugyanakkor sokszorta erősebben kötődik a vér hemoglobinjához, mint az oxigén, így megakadályozza, hogy a vér oxigént szállítson. Emiatt már alacsony koncentrációban is mérgező. Ha a levegőben koncentrációja eléri az egy százalékot, gyakorlatilag másodpercek alatt bekövetkezik az eszméletvesztés, majd a halál. Kisebb koncentrációknál ez hosszabb időt vesz igénybe, mivel lassabban csökken a vér oxigénszállító képessége. Az ájulást még nem okozó mérgezés tünetei összekeverhetők többek közt a migrén vagy az influenza bizonyos tüneteivel (fejfájás, szédülés, fáradtság, álmosság, hányinger, tudatzavar). A fentiek miatt légbeeresztőt kell beépíteni a lakás azon helyiségeibe, ahol a természetes légbeeresztéssel nem rendelkező, fokozott légzárású ablak/ajtó található, és e helyiségben nyílt égésterű gázkészülék, vagy egyéb tüzelőanyaggal működő nyílt égésterű készülék van beszerelve. Csukott nyílászárók mellett a légbeeresztő biztosítja a helyiségben az égés által elhasznált levegő utánpótlását.

De a legnagyobb kapacitású légbeeresztő sem győzi beengedni a páraelszívó által elvont, pótlandó levegőmennyiséget, ezért életveszélyes a fenti készülékek üzemeltetése esetén a helyiségbe beépíteni és használni a páraelszívót.

A fent leírtak – természetesen – nem csak földgáztüzelésű, hanem például fa- vagy szén-, brikett-tüzelésű készülékekre is ugyanígy igazak.